Címünk: 8478 Somlójenő, Somló hegy 1242.
A vinotéka nyitvatartása minden nap 10:00-18:00

Az étterem nyitvatartása, étlap: kattints ide.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A NYÍLRA KATTINTVA:

VINOTÉKA & BORRENDELÉS +36 70 339 9822

ÉTTEREM & ASZTALFOGLALÁS +36 70 339 9821

RENDEZVÉNYEK +36 70 663 6641

ADMINISZTRÁCIÓ +36 70 339 9828

Elismerések

Egy-egy díj lehet a véletlenek összjátéka, egy szerencsés évjárat eredménye. De a folyamatosan elnyert elismerések garanciát jelentenek az állandó magas minőségre. Büszkék vagyunk a legjelentősebb hazai és nemzetközi versenyeken elért eredményeinkre. Különös büszkeség, hogy a világ legbefolyásosabb borversenyének legmagasabb elismerését, a londoni International Wine Challenge Trófea díját négy alkalommal is megkaptuk, ami Magyarországon egyedülálló teljesítmény.

Történetünk

Tornai Endre, az alapító 1946-ban alig kétholdas ültetvényen kezdte el a szőlőművelést és borkészítést. Ma 70 hektáros a birtok, és a munkában már a harmadik generáció is részt vesz. A hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb szőlőtermesztési és feldolgozási technológiákat alkalmazzuk, 75 éves történetünk állandó eleme az innováció. Boraink ott vannak több európai és amerikai Michelin-csillagos étteremben, és évről-évre kitűnően szerepelnek a nagy hazai és nemzetközi versenyeken. Készen állsz egy hosszú és izgalmas utazásra? Indulás!  Folytatáshoz kattints a nyílra.

Történetünk

Tornai Endre, az alapító 1946-ban alig kétholdas ültetvényen kezdte el a szőlőművelést és borkészítést. Ma 70 hektáros a birtok, és a munkában már a harmadik generáció is részt vesz. A hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb szőlőtermesztési és feldolgozási technológiákat alkalmazzuk, 75 éves történetünk állandó eleme az innováció. Boraink ott vannak több európai és amerikai Michelin-csillagos étteremben, és évről-évre kitűnően szerepelnek a nagy hazai és nemzetközi versenyeken. Készen állsz egy hosszú és izgalmas utazásra? Indulás!

kezdetek

Háború, tovatűnő badacsonyi szüretek!
Végtelen várakozás, majd csak vége lesz egyszer!
Hazajött! Béke, boldogság, nincstelenség és remény!
Aki itthon várt reménykedve, Linka, és aki csontsoványan érkezett haza, Bandi, 1945. karácsonyán egybekelnek. 1946. tavaszán vissza a földhöz, a "Bandi-tagba" és a szőlőbe, de már nem Badacsonyban, hanem az új szerzeményben, a Somlón! Öreg tőkék, elvadult ültetvény, több remény, mint eredmény!
A kitakarított pincében, a rendbe hozott néhány hordóban karácsonyra mégis megszületik a '46-os évjárat és hamarosan az új családtag, Ágnes.  A Séd-forrás melletti, rendbetett ültetvény harmadik szüretén még nem, de az első fejtésen már személyesen teszi tiszteletét a család újabb tagja, Zsuzsanna.

azok az 50-es évek
Talán túl sok a jóból, gondolhatták a hatalmasok! 40 hold föld, majdnem két hold szőlő, és még gyarapodnak is? Vitték a földet, a lovat, a házat!
A család elvesztett otthonát Sümegen, Jeszenszky báróéknál kijelölt szoba pótolta. Így lett egy bárónő a dajkája az '53-ban megszületett Tamásnak, aki kétéves korától már a visszavásárolt apácatornai házban nevelkedhetett. A gyerekek innen jártak biciklivel dolgozni a hegyre. A megmaradt szőlő a hatalom szemében még mindig túl nagynak számított. Ahhoz, hogy legalább másfél holdnyi megmaradhasson, a három gyermeknek is szőlőtulajdonossá kellett válnia.

újratelepítés
A gyalogtőkés szőlőt a gondos művelés sem fiatalította meg, így 1962-ben elindult a nagy vállalkozás: a terület nagyobb részét újratelepítették, ráadásul a Somlón elsőként az akkor még kalandorságnak tekintett újítással, kordonos művelésmóddal. A fajta (Olaszrizling) és a klón kiválasztásában sokat segített a jóbarát, a gazdánál egy hónappal fiatalabb Bakonyi Károly. Hektáronként közel 9000 tőt telepítettek, és az emberek csodájára jártak a gyönyörű ültetvénynek, amit az akkor még bőséges hozamú Séd-forrás vizével öntöztek. Öt évvel később a terület másik részét is megújították. A nagy szorgalommal és különös gondossággal termelt szőlő feldolgozásához, érleléséhez a legjobb körülmények kellenek. Ezért 1974-ben átépítik a pincét, kutat fúrnak, így könnyebb fenntartani a borkészítés egyik legfontosabb feltételét, a tisztaságot.
Az 1976-os szüreten már öt unoka van ott, és a népes szüretelő család együtt örül Tamás gyártmányának, a jól működő bogyózógépnek. A dicséret ösztönöz, a friss diplomás mezőgazdasági gépészmérnök fiú tovább bizonyít, elkészíti a sorközök méretének megfelelő, univerzális traktort, majd a szabályozható nyomású elektro-hidraulikus préseket. Ez már jóval több, mint barkácsolás. A hozzáértő, szorgalmas munka és a saját fejlesztésű eszközök meghozzák az eredményt, sorra nyerik a borversenyeket.

a változás szele: 80-as évek
A nyitottság, a segítőkészség új feladatokat teremt. Akkor még szokatlan civil kezdeményezésként 1980-ban megalakul a Somló baráti kör, amelynek első elnöke Tornai Endre lesz.  A Somló hegy fiatalodni kezd! A lepusztult utakat helyrehozzák, a várat a nagyra nőtt fák szorításától szabaddá és láthatóvá teszik, a kilátót visszakeresztelik Szent Istvánra. A Somlót a fiatalok is felfedezik.
Tornai Endre ismét valami szokatlanba kezd. Az 1983-as évjáratú, különleges minősítésű Olaszrizling borát saját neve alatt palackozza, és saját maga forgalmazza. A következő évjáratokat már a MALÉV járatokon és jónevű fővárosi szállodákban is kínálják. Az 1986-os parlamenti választásokon a Hazafias Népfront két hivatalos jelöltje mellé közkívánatra felkerül a Tornai Pincészet jól ismert alapítója, és a pártállami ellenszél dacára országgyűlési képviselőnek választják. Így már a Parlamentben is küzdhet a magántermelők háromszoros adóztatásának megszüntetéséért, 1987 végére sikerrel! 1988-ban a családi birtok, majd 1989-ben a társadalmi feladatok bővülnek: Tornai Endrét távollétében a Szőlő és Bortermelők Országos Szövetségének alakuló ülésén a kistermelőket képviselő alelnöknek választják.

megújulás
1995. Egy újabb nagy lépés és nagy feladat: egy gyengélkedő vállalkozás megvásárlásával a Tornai Pincészethez kerül 16 hektár szőlő a Somló legjavából, a régi egyházi területekből. Elindítják a Juhfark újkori felvirágoztatásának második hullámát. Az öreg Juhfark-ültetvényben négy egymást követő évben szüret előtti tőkeminősítéssel kiválasztják az újratelepítéshez oltóvesszőt adó töveket, majd jön a területek teljes megújítása!
1999. Nagy beruházás éve: az első hűtve áztatás és reduktív technológia, 5000 hl-es tárolótér és az első automata palackozó, valamint labor a Somlón.
2001. A sok hazai után az első nagy nemzetközi elismerés, a montreáli arany. Felsorolni is nehéz, mennyi követte még.
2005. Újabb jelentős lépés: még kíméletesebb szőlőfeldolgozási technológia, további 5000 hl tárolótér, benne 600 hl ászoktér, mellette pedig palackos érlelőtér épül.
És a fejlődés nem áll meg. A hagyományok, a múlt tisztelete mellett máig ott van a kísérletező szellem, a vágy az új tudás megszerzésére. A Tornai Pincészet a borászati beruházásokkal párhuzamosan, 2010-ben nyerte el mai megjelenését, amit az alapító Tornai Endre még láthatott, de életének 65. szürete után, 2011-ben elhunyt.
Álmát fia, Tornai Tamás teljesíti ki, aki máig irányítja pincét, de a munkában már a harmadik generáció, Tornai Eszter és Tornai Anna is részt vesz.
A Tornai Pincészet ma a Somló legnagyobb családi birtoka. 70 hektár saját területen termeszt szőlőt, elsősorban a hegy déli karéjában, a keletitől a nyugati oldalig. A hegy lábánál található pincészet egyszerre korszerű feldolgozó és borturisztikai központ. Szakmai találkozók, szőlészeti-borászati tudományos rendezvények állandó helyszíne. Több hazai és külföldi egyetemmel, kutatóintézettel tart fenn kapcsolatot, sok szakember kezdte itt sikeres szakmai pályafutását.

a jövő
Az alapítás óta eltelt több mint 70 évben szinte minden megváltozott. A világ egyre gyorsabban rohan, de a hegyoldali sziklák, a régi pinceboltozat, a több generáción átívelő értékrend – „tiszteld és segítsd a társadat, örülj mások sikereinek, a nehézség kalandra hív“ – változatlan maradt.
A síkságból felkiáltójelként kiemelkedő Somló ajándék a vidéknek. A Tornai Pincészet 75 éve ajándék nekünk. A Pincészet teraszán újabb és újabb házasságok köttetnek. A párok, az új családok innen indulnak nagy reménnyel, és majd ha gyermekeikkel visszatérnek, itt akkor is boldog és bizakodó vendéglátókat találnak.
A siker ugyanis nem a csilllogás, hanem az alkotni vágyó ember.

Borászat

Ne a gondolatot, a megvalósítás eszközeit cseréljük. Az ennek jegyében fejlesztett pince a legújabb módszereket is képes alkalmazni. A reduktív technológiájú, irányított borkészítéshez – kíméletes feldolgozás után – saválló acéltartályokat használunk. A legjobb, válogatott alapanyagokat 12 órás, hűtött héjon áztatás után, a tradíciókat követve, 500 literes tölgyfahordókban erjesztjük, majd 8-10 hónapig érleljük. Folytatáshoz kattints a nyílra.

Borászat

Ne a gondolatot, a megvalósítás eszközeit cseréljük. Az ennek jegyében fejlesztett pince a legújabb módszereket is képes alkalmazni. A reduktív technológiájú, irányított borkészítéshez – kíméletes feldolgozás után – saválló acéltartályokat használunk. A legjobb, válogatott alapanyagokat 12 órás, hűtött héjon áztatás után, a tradíciókat követve, 500 literes tölgyfahordókban erjesztjük, majd 8-10 hónapig érleljük.

Pincerendszerünk több ütemben épült. Kapacitása többszöröse az éves termelésnek, ami lehetőséget ad a szokásosnál hosszabb természetes ülepítésre, érlelésre, a szűrések számának csökkentésére. Boraink komplexebb beltartalma a kevesebb szűrés és a hosszabb érlelés eredménye. A pincében összesen 99 tartályunk van, befogadóképességük 9000 hl, ebből 4200 hl hűthető. Az ászoktérben 74 darab magyar ászok tölgyfahordó található. Az 5 hl-es, a Tornai Pincészet igényei szerint pörkölt, kizárólag magyar tölgyből készült fahordók és a 15-210 hektoliteres tartályok lehetővé teszik, hogy egészen kis tételeket is külön tudunk feldolgozni, érlelni, de mód van egységes összetételű, nagyobb tételek összeállítására is. Ez nemcsak a borász munkáját könnyíti meg, hanem igazán egyedi borok készítésére is lehetőséget kínál. Saját palackozóüzemünk van, ahol a borvidék több termelőjének borát is töltjük.

A szőlőfeldolgozás módja
A folyamat szivattyúk nélkül, úgynevezett „vertikális” módszerrel történik. A feldolgozásra beszállított válogatott szőlőt nem zúzzuk, csak bogyózót használunk, így a mag nem törik. A bogyózóból a szőlőbogyó közvetlenül egy előhűtött tartályba hullik, így mód van a hűtött áztatásra. Az áztatást követően a hűtött áztatóból a must nagyrésze préselés nélkül, gravitációs úton a pincébe kerül. A mustelválasztás után tartályban maradt cefrét minden további eszköz nélkül, egyszerűen az áztatótartály felemelésével és elforgatásával a pneumatikus présbe öntjük.  A kíméletes préselést követően a mustot, amennyiben további hűtésre van szükség, hőcserélőn keresztül az ülepítő tartályba, vagy fix csővezetéken keresztül, gravitációsan a hordókba vezetjük. Az egyedülálló módszerről itt olvashatsz bővebben.

Borkészítési technológiák
A reduktív borkészítés nem egyszerűen saválló tartályban történő erjesztés. A lényeg az, amit az ilyen tartályok lehetővé tesznek: az oxigén kizárása, védőgázok (pl. széndioxid) alkalmazása és a hőmérséklet szabályozása. A képlet persze összetettebb: az oxigént például nem zárhatjuk ki teljesen, mert ez erjedési, majd később bortisztulási problémákat is okozhat.

A must erjedésekor, amíg a cukorból alkohol lesz, széndioxid és hő keletkezik. Hő hatására azonban a szőlőben lévő elsődleges, majd az erjedéskor megszülető másodlagos illat- és aromaanyagok jelentős része elvész. Azért, hogy ezeket megőrizzük, hűtjük az erjedő mustot. Az illatosabb fajtáknál 14-16 °C fokos hőmérsékletet használunk az erjesztéshez, a kevésbé illatosoknál 16-19 °C fokot. Az automata hűtésszabályozó vezérlőegységek folyamatosan biztosítják a tartályok beállított hőmérsékletét.

A fahordós erjesztést, majd érlelést a különleges, magas beltartalmi értékekkel bíró, kicsit már túlérett szőlőből készült boroknál alkalmazzuk. Az ászoktérben elhelyezett tölgyfahordókat Kalla Miklós kádármester készítette. Ezekben a fahordókban a legmagasabb minőségű mustokat erjesztjük és érleljük körülbelül 10 hónapig. Itt készülnek a Top Selection borok, illetve az itteni hordókban érleljük a reduktív módon erjesztett Prémium borainkat is. Ezekben a hordókban zajlik az erjedés utáni finomseprőn tartás, keverés (battonage), ugyanis a seprő (az elhalt élesztő) még nagyon sok íz és zamatanyagot tartalmaz, amit érdemes megtartani a borban.

Saját laboratóriumunkban végezzük az alkohol, cukor, sav és kéntartalom-mérést, valamint borstabilitást is vizsgálunk.

Somló és Juhfark

A somlói Juhfark fajta és borvidék tökéletes találkozása. A hegy különlegességét a Juhfark tudja legjobban közvetíteni, és fordítva: a Juhfarkra jellemző fajtajegyek a Somlón mutatkoznak meg legszebben. Az eredmény: komplex, ásványos ízvilágú, utánozhatatlan bor. Folytatáshoz kattints a nyílra.

Somló és Juhfark

A somlói Juhfark fajta és borvidék tökéletes találkozása. A hegy különlegességét a Juhfark tudja legjobban közvetíteni, és fordítva: a Juhfarkra jellemző fajtajegyek a Somlón mutatkoznak meg legszebben. Az eredmény: komplex, ásványos ízvilágú, utánozhatatlan bor.

Minden borvidéknek van sajátos talaja, mikroklímája és fekvése (terroir), és vannak fő fajtái, amelyek különösen jól passzolnak az adott terroirhoz. Egy-egy ismert fajta több borvidék különös adottságait is képes jól megmutatni, de egy kilóg a sorból: csak egyetlen borvidéken terjedt el, amit viszont 100%-osan közvetít a boraiban. Ez a Juhfark a Somlón. Ami azért különösen érdekes, mert a Somló az egész világon az egyik legegyedibb ízvilágot produkáló borvidék.

Ráadásul amellett, hogy a speciálisan somlói, vulkanikus, enyhén sós, vibráló ízvilágot a Juhfark közvetíti a lehető legjobban, hihetetlenül sokarcú fajta is: lehet reduktív, lehet maradék cukros, sőt édes, lehet kifinomultan elegáns és lehet több évig hordóban tartott, hatalmas testű bor. De bármilyen stílusban is készítik el, mindegyikben ott van a Somló utánozhatatlan karaktere.

Egy jó évjáratban a Juhfark 2-3 évesen kerül a csúcs közelébe, és jó pár évig a csúcson is marad. Ez savainak, gazdag beltartalmi értékeinek és viszonylag magas alkoholtartalmának köszönhető. A fajta egyediségét és a terroirral való együttműködését a nemzetközi szakértők is nagyra értékelik: a somlói Juhfark kiemelkedően szerepel a nagy világversenyeken. Egy példa: a világ legalaposabban bírált borversenyén, a londoni International Wine Challenge-en a Tornai Pincészet az elmúlt években négyszer kapta meg a legmagasabb elismerést, a Trófea díjat, ebből háromszor Juhfark borral. (A verseny rangjáról csak annyit, hogy évente 15 ezer tételt neveznek 50 országból, és ezeknek 1%-a kap Trófeát. A borokat három, egymástól független, nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri bírálja, és a Trófea díjasokat egy újabb körben, a már aranyérmet elnyertekből választják ki.)

Pedig a Juhfarkból nem könnyű a legjobbat kihozni. Vékonyhéjú, nehezen termeszthető szőlő, különösen sok odafigyelést igényel. Fürtje tömött, felső része széles, lefelé elvékonyodik, és alul visszakanyarodik (nevét is a fürt formájáról kapta). Könnyen megül rajta a hajnali pára, és ha nem figyelnek rá, a bogyók megrepednek és a bogyók rothadni kezdenek.

De nem csak a fürt egészségére kell ügyelni: ha nem formálják megfelelően már szőlő állapotában, akkor szilaj vadságában vagy túl magas alkoholtartalmú, vagy harsány savakkal rendelkező bort ad. Jól kezelve azonban hihetetlen potenciál van benne.

Juhfark szőlőt az országban más helyeken is termelnek kisebb mennyiségben, de a Somló a hazája. Itt született, itt érzi legjobban magát, és döntő szerepe volt abban, hogy a somlói bort évszázadokon át a legnagyobbak közt tartották számon Európában. De mivel különös gondoskodást igényel, nem fért bele a szocialista tömegtermelés sablonjába. A múlt század 80-es éveire már csak mutatóban maradt belőle, Juhfark fajtabor nem is volt kapható. Kikerült az állami fajtajegyzékből is. A Somló legelszántabb borászai azonban ragaszkodtak hozzá, és ők a rendszerváltás újrakezdő lendületében mindent megtettek azért, hogy visszakerüljön a támogatott fajták közé, és újra elfoglalhassa méltó helyét.

Köztük volt Tornai Endre és fia, Tamás is. 1995-ben megvásároltak egy régi egyházi birtokon lévő, elöregedett Juhfark ültetvényt, ahol négyévnyi munkával elvégeztek egy fajtaszelekciót. Vagyis négy éven át, szüret előtt megjelölték azokat a töveket, amelyeknek a termésével tökéletesen elégedettek voltak, és szaporításra érdemesnek találtak a fürtforma, zamat, egészségi állapot és vitalitás alapján. Azokból a tövekből, amelyek mind a négy évben kiemelkedően szerepeltek, oltóvesszőt vettek, majd oltványokat csináltattak, végül minősíttették ezeket. Így jött létre a Juhfark törzsültetvénye (államilag elismert, egységes, fajtaazonos, szaporításra alkalmas ültetvénye) a Somlón, és innen szaporították el újra a fajtát.

És mivel a Somló kis borvidék, Juhfark pedig szinte csak itt készül, ez még különlegesebbé és értékesebbé teszi, hiszen az értő közönség a limitált, különleges, és máshol nem reprodukálható borokat keresi szerte a világon.

Ide kattintva közelebbről is megismerheted borainkat és meg is vásárolhatod őket, akár ingyenes házhozszállítással.

Szőlőtermesztés

A borkészítés alapját, a különleges minőségű alapanyagot nem mi hozzuk létre, hanem – teljes környezetével szimbiózisban – a szőlő, a növény, a természet teremti meg. A mi dolgunk nem más, mint segíteni a növényt abban, hogy minél jobban illeszkedjen a talajt, az éghajlatot és a fekvést magában foglaló terroirhoz. Folytatáshoz kattints a nyílra.

Szőlőtermesztés

A borkészítés alapját, a különleges minőségű alapanyagot nem mi hozzuk létre, hanem – teljes környezetével szimbiózisban – a szőlő, a növény, a természet teremti meg. A mi dolgunk nem más, mint segíteni a növényt abban, hogy minél jobban illeszkedjen a talajt, az éghajlatot és a fekvést magában foglaló terroirhoz.

A szőlőtermesztő munkája már az ültetvény telepítése előtt elkezdődik. A fajtán belül a klón kiválasztása, a talajhoz igazodó alany meghatározása 30-50 évre szóló döntés. E döntések és az első szüretig tartó többéves gondozás meghatározza, milyen állapotú és képességű növényt gondozhatunk majd úgy, hogy szép, értékes gyümölcsöt kapjunk.

A gondos termesztés alapja az, hogy a lehető legtöbbet tudjuk a szőlőről, ezért évente 3 alkalommal is végzünk levélanalízist. A növénygondozási munkákat e vizsgálatokra és az előrejelzésekre alapozottan, az integrált termesztés szabályai szerint végezzük. A rovarkártevők ellen elsősorban biológiai védekezést alkalmazunk. A szőlőmolyok rajzását tenyészidőszakban szexferomon csapdák üzemeltetésével követjük nyomon. Majd feromonos légtérterítéses védekezést alkalmazunk.

A termesztés során nagy hangsúlyt fektetünk az agrotechnikai védekezésre, figyelemmel arra, hogy a hajtásválogatás, a törzstisztítás, a hónaljhajtások eltávolítása szellőssé tegye a lombozatot, de optimális legyen a levélfelület és gyümölcs arány is.
Termesztéstechnológiánk fontos eleme a fürtválogatás és a terméskorlátozás. A Top Selection borcsaládhoz válogatott fürtök maximális együttes tömege 50 q hektáronként, ami kevesebb mint 1kg tőkénként. A többi kategóriában somlói fajták esetében maximum 80 q/ha a megcélzott hozam, de az egyéb fajtáknál sem több mint 2 kg/tőke. E gondozási, válogatási feladatokat kizárólag kézzel, külön erre a feladatra képzett munkatársainkkal végezzük.

A Tornai pincészet összes területe jelenleg 70 hektár, ebből az aktív, termő ültetvény 57 hektár, telepítést, illetve annak előkészületeit 8 hektáron végzünk. Az első kordonos telepítéseket mi kezdtük el a Somlón 1962-ben. Majd hosszú szünet után 1988-ban, aztán 1997 és 2003 között és 2009-ben végeztük jelentősebb telepítéseket. Kisebb telepítéseket követően, 2018-19-ben egy újabb telepítési hullámban közel 8 ha telepítésébe kezdtünk. Több kísérlet után döntöttünk amellett, hogy ültetvényeinket 2,4x0,8 m térállásban telepítjük (5208 tő/ha). Fajtaválasztásunk a piaci igényekhez igazodik. Fő fajtánk egyértelműen a juhfark, de fontos számunkra a többi tradicionális szőlőfajta is: a furmint, az olaszrizling, a hárslevelű, a tramini, és örömmel gondozzuk a Somló másik ősi fajtáját a csomorikát. A piac változására reagálva hoztuk a Somlóra a nagysikerű magyar fajtákat, a szürkebarátot, a zeuszt, a zenitet és az irsai olivért.

Kétféle – középmagas kordon és ernyő – metszésmódot alkalmazunk. A tőkénkénti rügyterhelés a tőkesűrűségnek és a rügyvizsgálatnak megfelelően 6 és 9 között van.

Dűlőink

A Somlót a vulkáni kőzetekből kialakult talaj határozza meg, ez adja borainknak a jellegzetesen ásványos, somlói ízvilágot. A hegy lankáinak kitettsége és az optimális éghajlati viszonyok megteremtik a jó minőségű, érett szőlő szüretelésének lehetőségét. A hegy külön érdekessége, hogy minden oldalán, az északin is termesztenek szőlőt. A Tornai Pincészet szőlőterületei a délkeleti oldaltól (Doba, Borszörcsök települések határában) a nyugati oldalig (Somlószőlős, Somlójenő közigazgatási területéig) terjednek. Folytatáshoz kattints a nyílra.

Dűlőink

A Somlót a vulkáni kőzetekből kialakult talaj határozza meg, ez adja borainknak a jellegzetesen ásványos, somlói ízvilágot. A hegy lankáinak kitettsége és az optimális éghajlati viszonyok megteremtik a jó minőségű, érett szőlő szüretelésének lehetőségét. A hegy külön érdekessége, hogy minden oldalán, az északin is termesztenek szőlőt. A Tornai Pincészet szőlőterületei a délkeleti oldaltól (Doba, Borszörcsök települések határában) a nyugati oldalig (Somlószőlős, Somlójenő közigazgatási területéig) terjednek.

A Tornai Pincészet birtokszerkezete

A dűlők és az egyes parcellák nevében is igyekszünk megtartani a hagyományokat. Ültetvényeink az eredeti tulajdonos nevét viselik.
A Szent Márton dűlőben találjuk a Diossy és az Antall szőlőt, ahol Juhfarkot termesztünk. A fajta a meleg, száraz nyarakon itt, a keleti oldalnak köszönhetően komoly savtartalékot képez. A terület talaja köves, löszös, agyagos, jó vízháztartású, viszonylag könnyen művelhető.

Az alatta elterülő Százforduló dűlőben az illatos fajták közül a Tramini, az Irsai Olivér és a Sauvignon Blanc terem. A többi könnyedebb, de a sajátos somlói jegyekben szintén gazdag fajtát az Ilona dűlő alsó részén termesztjük.
Az Aranyhegy dűlő felső harmadában, déli tájolású és lejtésű ültetvényeken, kifejezetten meleg területen főleg Juhfarkot, (Jáhny) kisebb részben Furmintot (Kondics) termesztünk. Ültetvényeinken fentről lefelé haladva a serétes, agyagos talaj egyre inkább lazább, homokos, löszös talajjal keveredik.

Az Apátsági dűlő a hegy déli oldalán található. Termőfelületeink a legfelső harmadában helyezkednek el. Itt a Furmintok a déli, a Hárslevelűvel betelepített parcellák a nyugati lejtésű területekre kerültek. A Furmintok talaja kötött, helyenként erősen köves, a Hárslevelű inkább löszös talajon található.

A Grófi dűlőben jelentős Juhfark, Furmint és Hárslevelű ültetvényeink vannak. Mindhárom fajta területe nagyon jó fekvésű. A Hárslevelű talaja természetes módon, alulról is tápláltan nedvesebb, amit nagyon kedvel a fajta.

Az Ilona dűlő nagy erőssége a fekete humuszban nagyon gazdag, kőtörmelékes talaj. Gyorsan melegszik, és a köveknek köszönhetően meg is tartja a hőt. A hegy lábánál is jó minőségű szőlőt lehet termelni. Jellemző szőlőfajtája az Olaszrizling.
E dűlők alsó részén, a hegy lábánál a könnyedebb borok alapanyagát, a Szürkebarátot, Zeuszt, Zenitet és a Pinot Blanct termesztjük. Ezeket a fajtákat itt kell termeszteni ahhoz, hogy kiteljesedjenek, vagyis hogy illatban és zamatban gazdag borokat adjanak.

A Séd dűlőben lévő területeinket uralja a Juhfark, a Hárslevelű és kisebb területen megtalálható a Furmint is.
A betakarítás időpontját fajtánként és ültetvényenként, az érés kezdetétől folyamatos vizsgálattal, elsősorban a szőlő érettségi állapota és beltartalmi értékei alapján határozzuk meg. A leszüretelt szőlő egy órán belül beérkezik a feldolgozóba, ahol hűtjük, és megkezdődik a feldolgozása.

A Somló

A Somló Veszprém megyében, a Marcal-medence keleti szélén a síkvidékből kiemelkedő, 435 méter magas vulkáni tanúhegy. Neve abból az időből származik, amikor még somfa erdő borította a később szőlővel beültetett lankáit. A somlói bor minősége, gazdag beltartalmi értékei mellett azért válhatott ismertté és elismertté a világban, mert azon ritka fehérborok közé tartozott, amelyek jól viselték a szállítást. A különleges, vulkanikus terroir, az őshonos, helyi fajták és a legkorszerűbb borkészítési eljárások révén a somlait ma újra a legnagyobbak közé sorolják a világban. A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták a Juhfark, az Olaszrizling, a Furmint, a Hárslevelű és a Tramini. Folytatáshoz kattints a nyílra.

A Somló

A Somló Veszprém megyében, a Marcal-medence keleti szélén a síkvidékből kiemelkedő, 435 méter magas vulkáni tanúhegy. Neve abból az időből származik, amikor még somfa erdő borította a később szőlővel beültetett lankáit. A somlói bor minősége, gazdag beltartalmi értékei mellett azért válhatott ismertté és elismertté a világban, mert azon ritka fehérborok közé tartozott, amelyek jól viselték a szállítást. A különleges, vulkanikus terroir, az őshonos, helyi fajták és a legkorszerűbb borkészítési eljárások révén a somlait ma újra a legnagyobbak közé sorolják a világban. A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták a Juhfark, az Olaszrizling, a Furmint, a Hárslevelű és a Tramini.

A borvidék keletkezése
A Somló története évmilliókkal ezelőtt kezdődött. A mai Magyarország területét ekkor még hatalmas vízfelület, a Pannon-tenger borította, amelynek megszűnt az összeköttetése az óceánnal, így fokozatosan beltengerré alakult. Sós vizét a beleömlő folyók édesvizűvé változtatták, és hordalékuk kal lassan feltöltötték. A tó kiszáradását kb. 5 és fél millió évvel ezelőtt heves vulkáni tevékenység követte. Ebből jött létre a Somló és két testvére a Sághegy és a Kissomlyó, valamint a Balaton-felvidéki tanúhegyek, a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, és a Haláp is.

De ezeknek a hegyeknek nem teljesen azonosak a vulkáni kőzetei. A Somlói borok különlegességét a hegy sajátos összetétele adja, és ebből a szempontból három kőzetet fontos kiemelni. A Kisalföldet a vulkáni kitöréskor nagy víztartalmú üledék borította, a feltörő magma ezen keresztül jutott a felszínre. Ennek következtében a vulkáni láva magába zárta a vulkáni gázokat és a vízgőzt, így szivacsos szerkezetű kőzetek alakultak ki, amelyek rendkívül jól tárolják a nedvességet a talajban. Az egyik ilyen a szürke hólyagos, a másik a vörös hólyagos bazalt. Utóbbi azért lett vörös, mert egy későbbi vulkánkitöréskor a már száraz környezetben a hő hatására kiégtek belőle az ásványok. Legfontosabb kőzetünk pedig a kukorica köves bazalt, mert ebbe a laza szerkezetű, szemcsés kőzetbe a szőlő gyökérzete mélyen be tud hatolni, és a rajta lévő mikroorganizmusok segítségével képes az értékes ásványi anyagokat magába szívni.

A somlai rajongói
A somlói bor iránt már Mátyás király is lelkesedett. Ő maga is somlói szőlőtulajdonos volt, és Bécs megvívására induló seregét is somlóival tüzesítette. Bakócz Tamás, Berzsenyi Dániel, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Márai Sándor, Nagy László, Mikszáth Kálmán, Széchenyi István, Vak Bottyán és Vörösmarty Mihály (akinek emléktáblája pincészetünk falán látható), mindannyian a somlói bor rajongói voltak.

A somlai mint gyógybor
"Vimum Somloviticum, est lac senum, pueris venenum" (a somlói bor az öregeknek tej, a gyermekeknek méreg) szól a régi közmondás. A zirci apátsági könyvtár egyik könyvének tanúsága szerint Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították. A somlait nemcsak az Habsburg Birodalomban, de azon kívül is gyógyboroknak tartották. Rengeteg gyógyhatását rögzítették, sőt a néphagyomány úgy tartotta, hogy a bécsi császári udvarban, a Habsburg esküvőkön somlai bort kellett inni, ami fiúgyermek születését segítette, ezért nászéjszakák boraként is emlegették. Dr. Antall József, a rendszerváltás után elsőként demokratikusan megválasztott miniszterelnök somlói kisnemesi családból származott. Orvostörténészként így rögzítette a somlói borok gyógyhatását: kis adagokban rendszeresen fogyasztandó a bélműködés és az idegállapot karbantartása érdekében, javallott savhiányban szenvedőknek, segíti az emésztést, meghűlés valamint aranyér és székrekedés ellen is hatásos, beteg és idős emberek általános erősítője, és segíti a fiúnemzést.

A természeti, kulturális, történelmi és építészeti emlékek gazdagsága különleges hellyé teszi a Somlót. A hegy időjárása és talaja az őshonos fajtákkal egyedülálló borokat hoz létre: a somlai tüzes, ízes, illatos, jellegzetesen ásványos, vulkanikus bor.